Bogács - Lepke múzeum
BOGÁCS Szabadtéri Lepke Múzeum
Erzsébet út 4. T:20/442-4248.
A
Lepkemúzeum öt év gyűjtőmunkájának az eredménye, a vitrinekben
közel négyszáz lepkefaj látható.
Védett fajok a gyűjteményemben nem szerepelnek! Az európai lepkefajok gyűjtését Bogács belterületén és két-három kilométeres körzetében végeztem. Ismeretbővítés céljából mutatok be a trópusokon és a többi kontinensen gyűjtött szebbnél szebb példányokat. Ezekben a vitrinekben láthatóak az öt kontinens legnagyobb lepkepéldányai! Földünkön közel 170 ezer lepkefaj él! Ebből kb. 17 ezer a nappali lepkefaj.
Az ismert éjjeli fajok száma 150-153 ezerre tehető. A tudomány jelenlegi ismeretei szerint Európában kb. 40 ezer lepkefajt tartanak nyílván.
A csoportosítás az araszolólepkékkel kezdődik, majd a bagolylepkék, a boglárkák, a farontó lepkék és így tovább a szenderekkel bezárólag.
A
lepke fejlődése 4 szakaszra osztható: a megtermékenyült petéből
előbújik a kis hernyó. Nagyon sok növényt fogyaszt ilyenkor, majd
többszöri vedlés után bebábozódik.. A kultúrnövények virágainak
beporzásánál az éjjeli lepkék gazdasági haszna jelentősebb.
Gondoljunk csak arra, hogy az éjjel virágzó, illóolajat adó
növények beporzását csak az éjjeli lepkék tudják elvégezni.
Éjszaka a méhek is pihennek!
A nappali lepkék életműködéséhez legalább +200C fok hőmérséklet szükséges. Az éjjeli lepkék testhőmérsékletét a lepke testét teljesen beborító gyapjas szőrzet biztosítja..
Novák Ferenc, gyűjtő.
NÉHÁNY PÉLDÁNY A KIÁLLÍTÁS ANYAGÁBÓL:
-MADAGASZKÁRI SZIVÁRVÁNYLEPKE /CRYSIRIDIA RHIPHEARIA/
-ÁZSIAI RÓKALEPKE (nőstény) /HYPOLIMNAS BOLINA/
-ÁZSIAI RÓKALEPKE (hím) /HYPOLIMNAS BOLINA/
-SUGARAS RÓKALEPKE /HYPOLIMNAS SALMACIS/
-HULLÁMOSSZEGÉLYŰ VIRÁGLEPKE /CETHOSIA BIBLIS/
Nyitva tartás: Május 1-től szeptember 30-ig minden nap 10-12 és 14-18-ig, hétfő kivételével.
Árpádkori SZENT MÁRTON TEMPLOM
A község neve először 1248-ban szerepel írásos okmányban, ekkor már állt a Szent György tiszteletére emelt templom.
A falu ekkor nemesek birtoka, amely a 16. sz. elejére az egri káptalan tulajdonába megy át. A mai templom egy régebbi templomnak az alapjára épült, az építés pontos ideje ismeretlen. 1568. május 3-án az egri káptalan részére leltár készült, ez említi, hogy a templomnak még akkor is Szent György a védőszentje.
A főoltáron kívül ekkor két mellékoltára van, az egyik Szent Mihály tiszteletére, a másik Mindenszentek tiszteletére. Két, számunkra ismeretlen név található a templom falán kőbe vésve: Navay Miklós 1671, ez a sekrestye falához közel található. A másik az északi oldalon: Zakariás Rabróczki. 1800-1801-ben tatarozzák a templomot, a tetejét zsindellyel fedik, belülről teljesen átalakítják. Ekkor már orgonája van a templomnak,
s megtalálható a keresztelőkút a rajta levő Keresztelő Szent János szobrával.
1800-1801-ben tatarozzák a templomot, tetejét zsindellyel fedik,belültől teljesen átalakítják. Ekkor már orgonája van a templomnak, s megtalálható a keresztelőkút a rajta lévő Keresztelő szent János szobrával.
1824-ben készült a templom mellett álló Nepomuki Szent János szobra. A 19. sz. végén többször vihar rongálta meg a templomot, így leégett a torony, villámcsapás olvasztotta meg a harangokat, melyeket a hívek pótoltak. 1901-ben ismét felújítják a templomot, ekkor kerül a Szent Mártont ábrázoló oltárkép a templomba1992-93-ban nyeri el a szentély a mai alakját, bogácsi vörös- kőből faragja Csíki László mester a szembemiséző oltárt. A tabernákulum, a szószék és a felolvasó állvány Fülöp András kőfaragómester munkája.
1909-ben, 2806 koronáért a Rieger cégtől új orgonát vásárolnak. A templomot 1925 tavaszán földrengés rongálja meg. 1928-ban kerülnek a mai harangok a templomba, az első világháború alatt elhurcolt két harang és a megmaradt, de időközben megrepedt harangok helyébe.
1929-ben megerősítik a templom falait. 1940-ben kifestik a templomot, akkor készül a Jó pásztor kép, Takács István mezőkövesdi festőművész alkotása. 1951. június 20-án újra villámcsapás éri a templomot, mely a tetőben és az orgonában okoz károkat, melyeket hamarosan kijavítanak. 1972-ben a templom, részben az Országos Műemlék Felügyelet előírásai szerint megújul. 1984-ben új sisakot kap a torony. 1989-ben újra vakolják és meszelik a templom belsejét. Az 1724-ből származó adatok már Szent Mártont említik a templom védőszentjének. Ezek a források a XIII. századot jelölik meg a templom építési idejével kapcsolatban, s megjegyzik, hogy körülötte temető volt, fallal körülvéve. 1730 és 1739 között két harangot öntetnek a hívek Szent Márton tiszteletére, majd 1758-ban Kálmán János kanonok küldött egy nagy harangot a templom részére. /Ez nem a mai harang./.
1995-ben kerülnek új padok a templomba Németországból, ekkor lesz
fűthető is.
2000-ben, a 2000 éves római katolikus egyház - Nagy Jubileum - tiszteletére a templom új tetőhéjazatot kap, valamint belső meszelés történik, melynek során megújul a Takács István készítette freskó is.
Szent Márton Fa /400 éves/ és Mária kegyhely
A
Lepkemúzeum öt év gyűjtőmunkájának az eredménye, a vitrinekben
közel négyszáz lepkefaj látható.Védett fajok a gyűjteményemben nem szerepelnek! Az európai lepkefajok gyűjtését Bogács belterületén és két-három kilométeres körzetében végeztem. Ismeretbővítés céljából mutatok be a trópusokon és a többi kontinensen gyűjtött szebbnél szebb példányokat. Ezekben a vitrinekben láthatóak az öt kontinens legnagyobb lepkepéldányai! Földünkön közel 170 ezer lepkefaj él! Ebből kb. 17 ezer a nappali lepkefaj.
Az ismert éjjeli fajok száma 150-153 ezerre tehető. A tudomány jelenlegi ismeretei szerint Európában kb. 40 ezer lepkefajt tartanak nyílván.
A csoportosítás az araszolólepkékkel kezdődik, majd a bagolylepkék, a boglárkák, a farontó lepkék és így tovább a szenderekkel bezárólag.
A
lepke fejlődése 4 szakaszra osztható: a megtermékenyült petéből
előbújik a kis hernyó. Nagyon sok növényt fogyaszt ilyenkor, majd
többszöri vedlés után bebábozódik.. A kultúrnövények virágainak
beporzásánál az éjjeli lepkék gazdasági haszna jelentősebb.
Gondoljunk csak arra, hogy az éjjel virágzó, illóolajat adó
növények beporzását csak az éjjeli lepkék tudják elvégezni.
Éjszaka a méhek is pihennek!A nappali lepkék életműködéséhez legalább +200C fok hőmérséklet szükséges. Az éjjeli lepkék testhőmérsékletét a lepke testét teljesen beborító gyapjas szőrzet biztosítja..
Novák Ferenc, gyűjtő.
NÉHÁNY PÉLDÁNY A KIÁLLÍTÁS ANYAGÁBÓL:
-MADAGASZKÁRI SZIVÁRVÁNYLEPKE /CRYSIRIDIA RHIPHEARIA/
-ÁZSIAI RÓKALEPKE (nőstény) /HYPOLIMNAS BOLINA/
-ÁZSIAI RÓKALEPKE (hím) /HYPOLIMNAS BOLINA/
-SUGARAS RÓKALEPKE /HYPOLIMNAS SALMACIS/
-HULLÁMOSSZEGÉLYŰ VIRÁGLEPKE /CETHOSIA BIBLIS/
Nyitva tartás: Május 1-től szeptember 30-ig minden nap 10-12 és 14-18-ig, hétfő kivételével.
Árpádkori SZENT MÁRTON TEMPLOM
A község neve először 1248-ban szerepel írásos okmányban, ekkor már állt a Szent György tiszteletére emelt templom.
A falu ekkor nemesek birtoka, amely a 16. sz. elejére az egri káptalan tulajdonába megy át. A mai templom egy régebbi templomnak az alapjára épült, az építés pontos ideje ismeretlen. 1568. május 3-án az egri káptalan részére leltár készült, ez említi, hogy a templomnak még akkor is Szent György a védőszentje.
A főoltáron kívül ekkor két mellékoltára van, az egyik Szent Mihály tiszteletére, a másik Mindenszentek tiszteletére. Két, számunkra ismeretlen név található a templom falán kőbe vésve: Navay Miklós 1671, ez a sekrestye falához közel található. A másik az északi oldalon: Zakariás Rabróczki. 1800-1801-ben tatarozzák a templomot, a tetejét zsindellyel fedik, belülről teljesen átalakítják. Ekkor már orgonája van a templomnak,
s megtalálható a keresztelőkút a rajta levő Keresztelő Szent János szobrával.
1800-1801-ben tatarozzák a templomot, tetejét zsindellyel fedik,belültől teljesen átalakítják. Ekkor már orgonája van a templomnak, s megtalálható a keresztelőkút a rajta lévő Keresztelő szent János szobrával.
1824-ben készült a templom mellett álló Nepomuki Szent János szobra. A 19. sz. végén többször vihar rongálta meg a templomot, így leégett a torony, villámcsapás olvasztotta meg a harangokat, melyeket a hívek pótoltak. 1901-ben ismét felújítják a templomot, ekkor kerül a Szent Mártont ábrázoló oltárkép a templomba1992-93-ban nyeri el a szentély a mai alakját, bogácsi vörös- kőből faragja Csíki László mester a szembemiséző oltárt. A tabernákulum, a szószék és a felolvasó állvány Fülöp András kőfaragómester munkája.
1909-ben, 2806 koronáért a Rieger cégtől új orgonát vásárolnak. A templomot 1925 tavaszán földrengés rongálja meg. 1928-ban kerülnek a mai harangok a templomba, az első világháború alatt elhurcolt két harang és a megmaradt, de időközben megrepedt harangok helyébe.
1929-ben megerősítik a templom falait. 1940-ben kifestik a templomot, akkor készül a Jó pásztor kép, Takács István mezőkövesdi festőművész alkotása. 1951. június 20-án újra villámcsapás éri a templomot, mely a tetőben és az orgonában okoz károkat, melyeket hamarosan kijavítanak. 1972-ben a templom, részben az Országos Műemlék Felügyelet előírásai szerint megújul. 1984-ben új sisakot kap a torony. 1989-ben újra vakolják és meszelik a templom belsejét. Az 1724-ből származó adatok már Szent Mártont említik a templom védőszentjének. Ezek a források a XIII. századot jelölik meg a templom építési idejével kapcsolatban, s megjegyzik, hogy körülötte temető volt, fallal körülvéve. 1730 és 1739 között két harangot öntetnek a hívek Szent Márton tiszteletére, majd 1758-ban Kálmán János kanonok küldött egy nagy harangot a templom részére. /Ez nem a mai harang./.
2000-ben, a 2000 éves római katolikus egyház - Nagy Jubileum - tiszteletére a templom új tetőhéjazatot kap, valamint belső meszelés történik, melynek során megújul a Takács István készítette freskó is.
Szent Márton Fa /400 éves/ és Mária kegyhely